2016. november 10., csütörtök

Mit jelent számodra egy globális esemény?



Mit lehet tanulni egy lokális vagy globális eseményből?

A téma tulajdonképp mindegy. Erre most az amerikai elnökválasztás adja az apropót.
Döbbenetes figyelni ahogyan a választás eredménye felkorbácsolta az érzelmeket az egész világban.
Figyelve a magyar megjegyzéseket elképedve konstatálom azt a rengeteg ítéletet és félelmet, ami kibuggyan az emberekből. Gyanítom sokszor csak a média által festett képek alapján. Akkor is, ha valakit semmi nem köt az adott államhoz. De ez most mindegy.

Vajon észreveszik, hogy mi zajlik bennük érzelmi, gondolati szinten?

Te észreveszed a zsigeri reakcióidat és netán megállsz egy pillanatra, hogy feltedd magadnak a kérdést, hogy ez az egész befolyásolja-e ténylegesen az életedet, és ha igen hogyan?

És most nem a feltételezésekre gondolok, a szakértők előjelzéseire vagy inkább spekulációra, arra hogyan fog változni a valuta ára, a piac, a nemzetközi kapcsolatok és a többi.

Hanem a Te saját életedre.


Hagyod, hogy a feltételezések, a félelmek megbénítsanak vagy mást választasz? 

Mit döntesz, hogyan akarsz reagálni?

Igen, értem, hogy elkap az aggódás, a bizonytalanság érzete. Nem csoda, hiszen már annyi változást éltünk meg a mi kis országunkban. De van még valami:

Bármi mögött, ami intenzív érzeteket kelt, valamilyen rejtett belső igény húzódik ami  ilyenkor még inkább felszínre kerül.
Igény a biztonságra, arra, hogy igazam van, hogy meghallják a véleményemet, hogy szabadon kommunikáljak, a szeretetre, stb. Kinek mi.

Ez az igény valójában a hiányból fakad. Ez a kollektív társadalmi igényből is származik, azonban a legmélyén mindig az egyéni történet lapul: mindaz, amit életünk során hiányként élünk meg és leginkább a gyermekkorból fakadó betöltetlen űr motivál.
 
De a hiányt kívülről követeléssel, pótcselekvéssel és más emberek által betölteni nem lehet.

Egy út van: a saját belső erőnk, biztonságunk, teljességünk felfedezése és magunkhoz ölelése.


Hogyan csináld?

1.lépés. Tudatosítsd, hogy valami beindított, valami kiborít és fogalmazd meg, hogy mi.

2. lépés. Döntsd el mit választsz: hagyod, hogy teljesen beborítson az adott érzés vagy tovább kívánsz lépni, hogy visszatérj a középpontodba.

Igen, minden egyes helyzetben megválaszthatjuk még a legmélyebbnek tűnő gödörben is, hogy elég volt,  továbblépünk, vagy még egy kicsit dagonyázunk.

3. lépés. Találd meg az ajándékot! A legrosszabb szituációban is mindig van valami pozitívum, valami ajándék. Ami erőt ad, továbblendít.  Milyen ajándék rejlik az adott szituációban számodra?

4. lépés. Lépj tovább! Figyeld meg, hogy a felfedezett ajándékkal hogyan változott meg a percepciód az adott helyzetről. Ezzel a megértéssel hogyan változtatod meg a véleményedet, reakciódat?

5. lépés. Áss mélyebbre! Miután visszatértél a nyugodtabb önmagadhoz kezdd el feltárni a mélyben lévő eredendő okot. Ez egyedül nem mindig megy, vagy csak egy pontig jutunk el, mert a jelen személyiség, az ego, így van kódolva.

Ezért a cél valójában, hogy összekapcsolódjunk a magasabb énünkkel, ahol a tiszta, őszinte válaszokra lelhetünk. Gyakorlással, őszinte hajlandósággal és milliónyi kérdés megválaszolásával egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy semmi sincs rajtunk kívül, minden válasz önmagunkban keresendő.

Ezt mondja az univerzális törvény, a polaritás törvénye: Amint kívül úgy belül, amint fent úgy lent. 

És a vágyott biztonság, erő, nyugalom, megértés isteni lényünk felfedezésével megérkezik életünkbe.

Ui: ne áltasd magad azzal, hogy bármilyen reakciód a külső körülményekre, mint biztonság hiány, félelem, düh, csalódottság stb. nem hat az eredényeidre a munkában, vállalkozásban és a magánéleted más területeire. Mert minden része az egésznek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése